Természetesen nekem is van/vannak példaképeim. Akiket érdekel a divat szakmája, nem csak az öltözködés, biztos találnak maguknak olyan embert aki valamilyen inspirációt ad a mindennapi életben. Nekem kettő van (anyukámon kívül). Az egyik Palvin Barbi. Róla szerintem nem kell sokat mondanom, mindenki ismerheti. Gyönyörű, sikeres, minden lány álmát éli. Nem tudom mi fogott meg benne, talán az a Világ aminek ő részese, és az amit már eddig elért, de lehet, hogy csak jött az a plusz... Egy kicsit persze irigykedem rá, de boldog és büszke vagyok, hogy ilyen tehetségek kerültek ki ebből a pici országból. A másik pedig Louise Roe. Először a Plain Jane-ben láttam, aztán mivel elég szimpatikusnak tűnt, kicsit utána olvastam, végül már a példaképemmé vált. Tőle származik a fenti mondat is. ,,Ha hiszel magadban, nincs elérhetetlen cél!". Miután ezt meghallottam felkaptam a fejem. Nekem is vannak (és voltak is) önértékelési zavaraim, de olyankor, mikor elhagynám magam, eszembe jut ez a mondat. Minden alkalommal nézem a Plain Jane-t és sok jó ötletet szereztem már onnan. Louise is gyönyörű, járatos a divatban, nagyon jó stílusa van, profin válogatja a ruháit és benne is meg van az a valami, ami miatt ott van az életemben ahol. Örülök, hogy őket találtam magamnak példaképnek, mert tényleg olyan pozíciót képviselnek, amit én is elszeretnék érni. És ezt mindenkinek tudom ajánlani! Olyan embert nevezz példaképnek, akiről tudod, hogy nem csak felületesen tetszett meg rajta valami (lehet az szépség, pénz, siker, stb..), hanem akinél érzed azt a kis pluszt, amit nem lehet sem elmondani sem leírni. Akkor van meg. És akkor egy kicsivel ugyan, de több leszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése